Hasznos információk

Az energetikai tanúsítás jogi szabályozása Magyarországon

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

 

Miért van szükség az épületek energetikai minősítésére?

A puszta biológiai igényeken túlmenően, az élet minőségének, a kényelemérzet javításának érdekében, az épített terekben – legalábbis az év egy jelentős részében – olyan állapotokat kell fenntartanunk, amelyek a külső környezettől különböznek. Ez csak úgy lehetséges, ha egyrészt az épületben energiát használunk fel, másrészt építészeti-épületszerkezeti eszközökkel célszerű módon befolyásoljuk az épületen belüli, valamint az épület és a környezet közötti energiaáramokat. Minél tudatosabb és szakszerűbb a tervezés és az üzemeltetés, annál kevésbé van szükség véges energiaforrások igénybevételére. Túl azon, hogy az épületek üzemeltetésére felhasznált energia az országos fogyasztás jelentős hányadát teszi ki, ez a fogyasztás az idényjelleg és a véletlenszerűen változó időjárási feltételek miatt, a beépített-lekötött kapacitás, a tárolás, készletezés, a tartalékolás gondjaival is terhes. Ennek az energiafogyasztásnak ugyanakkor súlyos a környezetre gyakorolt negatív hatása is. Szemben a gazdaság többi ágazataival, ahol egy technológiát 10-15 év alatt le lehet, sőt le kell cserélni (például a gépkocsikat, ahol általában ennyi a fizikai élettartam reális határa), vagy néhány nagy környezetszennyező forrást központi intézkedésekkel lehet semlegesíteni (például egy erőmű kéményeit elektrofilterekkel felszerelni), az építési ágazat helyzete sokkal nehezebb: egyrészt csaknem négymillió háztartás és néhány százezer köz- és ipari épület, ennyi szétszórtan telepített kisfogyasztó esetében sem műszaki, sem gazdasági lehetőség nincs például hatásos szűrők utólagos felszerelésére, másrészt az épületek fizikai élettartama száz év, a jelenlegi ütemben a meglévő épületállomány újjal való felváltása egy évszázadot igényel.

Ez jelzi azt is, hogy:

a)     egyrészt napjaink döntései egy évszázad múlva is kihatnak az ország energetikai, gazdasági, ökológiai helyzetére;

b)     másrészt azt, hogy az új épületek mellett figyelmet kell fordítani a meglévő – és még évtizedekig használatban maradó – épületek energetikai minőségére is.

 

Mikor nem kell energetikai minőségtanúsítvány?

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki:

a)     az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;

b)     az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;

c)     a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;

d)     a hitéleti célra használt épületre;

e)     a nem lakhatás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;

f)      műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt  nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

A fenti esetekben tehát nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni.

 

Mit vizsgál a tanúsítást végző szakember?

A tanúsító szakembernek a teljesség igénye nélkül meg kell határozni:

a)     az épület tájolását;

b)     a fűtött teret határoló szerkezetek (homlokzati falak, padlófödém, vagy pincefödém, padlásfödém, tetőszerkezet) méreteit és anyagösszetételét, rétegrendjét);

c)     a nyílászárók típusát, anyagát, méreteit, illetve állapotát;

d)     az üvegfelületek méretét, valamint égtáj szerinti benapozását;

e)     a fűtési és a használati melegvíz ellátó rendszerhez felhasznált energiahordozót;

f)      a fűtési és a használati melegvíz ellátó rendszernél a hőtermelő(k) típusát, illetve paramétereit;

g)     a fűtési és a használati melegvíz ellátó rendszernél a hőtárolás kiépítettségét;

h)     a fűtési rendszernél a hőleadás típusát;

i)      a fűtési rendszer szabályozásának adottságait;

j)      a használati melegvíz ellátó rendszernél a cirkuláció meglétét;

k)     a szellőztető rendszer meglétét és paramétereit;

l)      a világítási rendszer paramétereit (lakóházak esetében nem kell);

m)    a hűtési rendszer meglétét és paramétereit, stb.

 

www.szegedenergetika.hu

+36 (30) 990-4507